Ha manapság gyöngyről beszélünk, sokféle kép tárul lelki szemeink elé. Ma már sokkal több típusú gyöngy szerezhető be, mint régebben bármikor. A színek, formák és a gyöngy mérete is változó és árfekvésük skálája is nagyon széles. Fizethetünk egy gyöngyszemért pár ezer forintot, de akár súlyos milliókat is. Akárcsak a gyémántnál, rubinnál vagy más drágakőnél létezik gyöngy minden alkalomra és minden pénztárca számára. A weboldalon található gyöngyök nagyrésze édesvízi tenyésztett gyöngy, ami pénztárcabarát a sósvízi fajtákhoz képest. Viszont kategóriájában a legszebb gyöngyszemekből áll össze.

Ennyi információ után, nehéz feladat nekikezdeni gyöngy ékszert vásárolni. Az első és legfontosabb dolog eldönteni sós vagy édesvízi gyöngyöt szeretnénk-e vásárolni. Ha ezt eldöntöttük a következő lépés, hogy fehér kategóriájú vagy fantázia színű gyöngyöt szeretnénk-e. A fehér kategóriába tartozik a rózsásfehér, ezüstfehér, krémfehér és sárgásfehér színárnyalat. A fantázia színű gyöngyök közül a legnépszerűbb a természetes fekete, a mélysárga és az aranysárga színű.  Ha kiválasztottuk a színvilágot a következő lépés, hogy kerek vagy barokk gyöngy, azaz szimmetrikus vagy aszimmetrikus gyöngyökből álljon az ékszer. A barokk, aszimmetrikus gyöngyök ára jóval kedvezőbb, mint a kerek gyöngyöké.

Tengeri, tenyésztett gyöngy

Az egyik legismertebb fajtája a japán „akoya” gyöngy. Ez a fajta tenyésztett gyöngy Mikimoto nevéhez köthető. Ma már más tenyésztők is léteznek japánban, de továbbra is nagy szerepe van Mikimoto gyöngyeinek a gyöngypiacon.

A tenyésztési folyamat különbsége sós és édesvízi gyöngyöknél

A gyöngytermelés alapfolyamata megegyezik az édes és sósvízi gyöngyöknél. Az egyik legnagyobb különbség, hogy az édesvízi gyöngyöknél a rizsszeműeknél csak egy darab köpönyegszövet beültetése szükséges, míg a sósvízinél a köpönyegszövet darabkán kívül szükség van a gömbölyű mag behelyezésére is. A másik nagy különbség, hogy az édesvízi gyöngykagyló egyszerre 20-30 darab gyöngyöt is képes produkálni, míg a sósvízi gyöngyöké 1 darabot. Ez a tenyésztési költség megjelenik az ékszer árában is.

Nagyon sok kagyló kiveti magából a beültetett gyöngymagot, így a végén csak 30-35%-a termel eladható gyöngyöket.

A tengeri gyöngyöknél az is növeli a költséget, hogy sokkal több pici osztrigát kell begyűjteni és felnevelni, hogy megfelelő utánpótlás legyen a jó eredmény eléréséhez.

Az utolsó fontos különbség az a tenyésztési idő, míg édesvízi gyöngyöknél ez maximum 6 év, addig ez sósvízi társaiknál elérheti a 18 évet is.

Ezeknek az információknak a tudatában talán könnyebben tudjuk kiválasztani a megfelelő ékszert és rálátásd adott az árbeli különbségek miértjére is.